A testépítés élettani hatásai, izomrosttípusok

        A testépítés anatómiai és élettani vonatkozásai

   A sportmozgások, így a testépítésnek is a fő célja a szív-, és keringési rendszer edzése, és az izomzat fejlesztése, erejének, állóképességének növelése.
      A súlyzós edzések hatására az izomzat legszembetűnőbb változása a tömegnövekedés, az izomhipertrófia. Ennek lényege az izomrostok keresztmetszetének megvastagodása. Az edzés támasztotta fokozott igénybevételhez az izomzat jól alkalmazkodik, melynek alapvető tényezője az izomvérkeringés javulása. Ennek helyi oka a hajszálérhálózat megnövekedése. A hajszálérhálózat megnövekedése jelentősebb, mint az izomhipertrófia, így a keringés javulása az edzett izomban, mind abszolút, mind viszonylagosan jelentős. A jobb hatásfokú izomműködés szempontjából döntő vegyi változások nem jöhetnének létre a keringés javulása nélkül.
   Az edzések hatására, az izom keresztmetszetének növekedésével azonban az izomrostok száma nem változik, mivel genetikailag kódoltak.
   A zsírszövetek száma is állandó, a diéta, az edzések hatására, a fogyásnál szintén csak a mérete változik, vagyis téves az a nézet, hogy „ a zsír átalakul izommá”.
   Amikor izmaink a normálisnál keményebben dolgoznak, olyan extramunkára kényszerülnek, amellyel legyőzik a terhelést. Ez a folyamat a túlterhelés, amely az erőben növekedéshez vezet. Amikor az izmok összehúzódnak az ellenállással szemben, fokozódik az izomfehérjék lebontása, az izomrostokban és a kötőszövetekben nagyon kicsi szakadások keletkeznek. A pihenő és helyreállási idő után új fehérjék épülnek fel, a kötőszövetek helyreállnak, az izomrostok megnagyobbodnak, az izom átmérője és ereje növekszik. Minden rost sűrűbbé válik, és minél sűrűbbek a rostok, annál erőteljesebben lehet őket felhasználni ellenállással szemben. Ráadásul a rendszeres edzés az izomban lévő vérerek számában is növekedést okoz (kapillarizáció). Ez azt is jelenti, hogy több oxigént, üzemanyagot, és tápanyagot lehet szállítani az izmokhoz, gyorsabban lehet elszállítani az anyagcsere melléktermékeit. Általános végeredmény a méret és erőnövekedés.
A kapcsolódó inak, szalagok és csontok szintén erősödnek, így az egész környező szerkezet erősebbé válik.
Az idegek az izom fejlődését szolgálják, lehetővé teszik, hogy az izomrostokat bármikor hatékonyan használhatóak legyenek. Ezért van viszonylag gyors izomfejlődés az edzések elkezdésekor. Az izom mérete kezdetben ugyanakkora marad, mivel az izom képes hatékonyan felemelni a súlyt, és az erő növekszik, később az izomrostok megnagyobbodnak és az izomtömeg nő.

Az edzett izomban megszaporodó mioglobin tartalom mellett az edzett izom enzimrendszere is fokozott működésre képes. Ez egyrészt ugyancsak a fokozott oxigén kihasználásban, másrészt az izomanyagcserében résztvevő enzimek fokozott működésében érvényesül.
   Az edzett izom jobb működésében jelentős az idegi és vegyi szabályozás változása.    Az edzés során javulnak az egyes mozgások és javul a mozgások összerendezettsége, koordinációja is. Az egyes részmozgások javulásában döntő a mozgásprogram megszilárdulása a központban, és a mozgásban résztvevő mozgató egységek működésének kedvező helyi feltételei. A mozgás-koordináció javulása az izomgyorsaság fejlődésének is jelentős tényezője.
A hormonális tényezők közül a hipofízis-mellékvesekéreg rendszer működésváltozása játszik szerepet.
   Az izom-állóképesség fejlődésében egyaránt szerepet játszanak a helyi (keringési és enzimatikus) és általános (szabályozási) változások. Az állóképesség gyors javulását szemlélteti a mindennapos gyakorlatban az izomláz megszűnése. Az izomláz durván azt jelenti, hogy az edzések hatására létrejövő helyi fiziko-kémiai változások megszűntéhez, a nyugalmi viszonyok helyreállításához hosszabb időre van szükség. A további edzések hatására kialakulnak az alkalmazkodási folyamatok és a kezdetinél lényegesen nagyobb megterhelés sem vezet izomlázhoz.
   Ugyanakkor a kényszerű (sérülés, betegség) vagy szükségszerű pihenő időszakok után újra megkezdett edzéseknél ismét jelentkezhet izomláz, igazolva, hogy az edzettség legtöbb összetevője időleges, csak a folyamatos gyakorlással biztosítható.

Az izomtesten belül tehát a következő változások figyelhetők meg:
- Megnövekszik a miofibrillumok száma.
- Megszaporodnak a mitokondriumok.
- Növekszik a raktározott glikogén és triglicerid mennyisége.
- Gyarapodik a szarkoplazma állomány.
- Megvastagodik és erősebb lesz az intramuszkuláris kötőszövet.

Izomrosttípusok
   Az emberi vázizomzatot felépítő sejteknek két fő típusa van. Különböző színük alapján a vörös és fehér rost nevet kapták. A két különböző rost összehúzódásának sebessége is különböző. Ez alapján a vörös rostot lassúnak, a fehér rostot gyors rostnak nevezzük.
A kétféle harántcsíkolt izomsejt aránya egyénenként, ezen belül izomcsoportonként is változó. Mindenkiben keverten találhatók vörös és fehér izomrostok, melyek aránya genetikusan meghatározott. Egyes sportágakhoz való tehetségesség számtalan faktorból tevődik össze. Az egyik ilyen faktor a gyors, és a lassú rostok aránya, mely speciális vizsgálóeljárással, ún. izombiopsziával megállapítható. A gyors, robbanékony izomműködést igénylő sportágakban a nagyobb fehér rostarányt képviselő sportolók lehetnek eredményesebbek, míg a hosszú távú versenyek a vörösrost dominanciájú sportolók számára kedvezőbbek.
A lassú rostok kevésbé fáradékonyak, így a hosszú ideig tartó izommunkában hatékonyabban működnek, mint a fehér rostok.
A rostarány célzott, speciális edzésekkel is csak nagyon nehezen változtatható, de a fehérből vörös felé való átalakulás könnyebben megvalósítható.